írta Ted Altar

Érdekes dolog, hogy a Mordecai Ben Porat az izraeli parlamentben olyan javaslatott terjesztett a törvényhozás elé, mely szerint törvényen kívüli lenne a húsevés! El tud képzelni bármilyen más országot, ahol lenne elegendő politikai támogatás, mely ilyen merész javaslatot megkockáztatni? Sajnjos, a törvényhozás nem fogadta el; sajnálatos, mert ez tényleg érdekes szociális kisérlet lehetett volna és Izrael tényleg messze felülmúlta volna az összes többi nemzetet az állatok iránti tiszteletével.

Izrael jelenlegi főrabbija, Scholomo Goren, szigorú vegetáriánus, mint ahogy Izrael állam első főrabbija, Abraham Isaac Kook is az volt. Kook követője, a későbbi Isaac ha-Levi Herzog, írta:

A zsidók növekvő számban lesznek vegetáriánusok amiatt, a mélyülő tudás miatt, amit a hagyományok parancsolnak... Az ember húsevő természete nem elfogadott vegy magasztalt forma a zsidó hit alapvető tanításaiban... A központi rabbinátus és szellemi vezetők egész galaxias.... erősítette meg, hogy a vegetarianizmus a zsidó erkölcsi tanítás végső jelentése.

Van néhány zsidó szervezet mely a vegetarianizmus támogatásán dolgozik. "A Nemzetközi Zsidó Vegetáriánus Társaság" negyedévente egy ötoldalas kiadványt, a ZSIDÓ VEGETÁRIÁNUS-t ad ki, és világszerte vannak irodái, többek közt az USA-ban, Kanadában, Nagy-Britanniában, Izraelben, stb. Vannak a baltimori "Zsidó Vegetáriánusok", akik azt mondják:

Mi magunkat egy ősi nép és élő hagyomány részeseinek érezzük -- aminek az etikai elvei, mi így hisszük, a vegetarianzimus felé mutatnak.

Roberta Kalechofsky, a Micah Publications és a Zsidk az állatok jogaiért vezetője, Massachusettsben Marbleheadben különböző, a zsidó hitről és az állati jólétről szóló munkákat ad ki. Ezek között van a HAGGADAH A FELSZABADÍTOTT BÁRÁNYÉRT, mely útmutató a "vegetáriánus széderhez (zsidó húsvét), mely minden teremtmény iránti szánalmat dicsőít".

Itt van néhány érdekesebb, ide vonatkozó állítás és idézet a zsidó hagyományok szerint:

A THE JEWISH WORD BOOK szerzője, Sidney Jacobs rabbi szerint:

A végső következtetés az, hogy nincs olyan "humánus" eljárás, ahol levágás van; a nagyüzemi gazdálkodás sem tehető soha könyörületessé. Ironiku,s hogy a zsidó rituális levágások dilemmája feloldható lenne, ha áttérnénk vegán életmódra, azaz a mag alapú étkezésre, ahogy a Genezis könyvében meg van írva.
[az "Egy zsidó hang az állatokért"-ból, mely a AZ ÁLLATOK HANGJÁ-ban jelent meg, 1989-ben (Aug): 48-9]

A Dennis Prager és Rabbi Telushkin KILENC KÉRDÉS AMIT A ZSIDÓ HITRŐL KÉRDEZNEK című könyvében:

Kósernek maradni a zsidó hit kompromisszuma az ideáljával, a vegetarianizmussal. A zsidó hit szerint, ideális esetben az ember gyümölcs és zöldségeevésre korlátozná étkezését, és nem ölne állatot tápláléknak.

Simon Glazer rabbi ÚTMUTATÓ A ZSIDÓ VALLÁSHOZ című könyve szerint:

Úgy tűnik, hogy a Teremtő első akarata az volt, hogy az ember szigorú vegetáriánus diétán éljen. A zsidó történelem legkorábbi korszakai az alsóbb állati királyság felé való humanitárius viselkedés jeleit viselték magukon... Teljesen megalapozott, hogy az ősi héberek, valószínűleg az elsőként az emberek közt, tudták, hogy az állatok éreznek fájdalmat és szenvednek tőle.

A ZSIDÓ ENCIKLOPÉDIÁból:

A rabbinikus hagyomány szerint, a bibliai szöveget éretelmezve, az emberiség az Özönvízig nem ehetett húst... Miután megengedésre került, a hús fogyasztása továbbra is sok korlátozással lett körülvéve. A rabbik szerint, a "kívánád"-nak megfelelő héber szónak negatív mellékértelme van az "amikor az Úr a te Istened megnöveli határaidat, és azt mondhatod: 'Húst fogok enni', mert a lelked kíván húst enni" (Deut. 12:20) versben; azaz bár engedélyezett az állatok élelemnek való levágása, ezt csak mértéktartóan szabadna tenni.

A ZSIDÓ ENCIKLOPÉDIA, 1974, szerint:

Az állatokkal való bánásmódot elítélő erkölcsi és jogi törvények arra az elvre aléapulnak, mely szerint az állatok részesei Isten teremtésének, ami felé az emberiség felelőséggel bír. A törvények ... tisztán megmondják, hogy nem csak az állatokkal szembeni kegyetlenség tilos, hanem szánalommal és könyörülettel kell viseltetni irántuk Isten szerint... Későbbi rabbinikus irodalomban,.. nagy jelentőséget adnak annak, hogy megmutassák Isten irgalmát az állatok iránt, és annak, hogy ne okozzanak nekik fájdalmat. ... Az állatokhoz való jóság elve... a következő által: Isten úgy fog bánni az embererrel ,ahogy az bánt az állatokkal."

Az EGYTEMES ZSIDÓ ENCIKLOPÉDIA, 1939, szerint:

Az zsidók az állatokkal szembeni viselkedését mindig is az a szempont uralta, hogy ők is Isten teremtményei... [és] a kötelesség, hogy tiszteletben tartsa és vegye figyelembe ezen alacsonaybb teremtmények érzéseit és szükségeit ... A nem-kanonikus írások kedvességre intenek az állatok iránt, azt nyilatkozva, hogy aki egy állatot bánt, saját lelkét bántja". [1:330]

Richard Schwartz professzor szerint (a ZSIDÓ VALLÁS és VEGETARIANIZMUS szerzője):

A zsidó vallásban, az aki nem szánalommal bánik az állatokkal, nem erényes személy.
[a ZSIDÓ VALLÁS & ÁLLATI JOGOKból]

A ZSIDÓ TÖRVÉNYKÓDEX szerint:

...tilos, a Tóra törvényei szerint, fájdalamat okozni bármilyen élő teremtménynek. Sőt, ellenkezőleg, a kötelességünk könnyíteni bármely teremtmény fájdalmát, még akkor is ha annak nincs tulajdonosa vagy nem zsidóé.

A középkori héber szöveg, a SEFER CHASIDIM szerint:

Légy jó és könyürületes az Ő minden teremtményéhez, áldott legyen Ő, aki létrehozta e világot. Sose üss meg vagy okozz fájdalmat semmilyen állatnak, vadállatnak, madárnak vagy rovarnak. Ne dobálj kővel kutyát vagy macskát, ne őld meg a legyeket és darazsakat sem.